A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
Fejezetek
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény új alapokra helyezte a mezőgazdasági őstermelők biztosítási kötelezettségét, mivel megszűnt a "20 éves szabály", azaz eltörlésre került az a feltétel, mely szerint a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben minősül biztosítottnak, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.). alkalmazása során – az értelmező rendelkezés alapján – mezőgazdasági őstermelőnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 18. alpontjában meghatározott személy minősül.
Az Szja tv. 3. § 18. pontja szerint 2021. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, illetve az őstermelők családi gazdaságának tagja minősül.
A Tbj. rendelkezése alapján a mezőgazdasági őstermelő 2021. január 1-jétől biztosítottnak minősül, feltéve, hogy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek.
A Tbj. értelmező rendelkezése szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy:
– a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá
– az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül,
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége fennáll
a) a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig,
b) őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége továbbá fennáll a Tbj. 6. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény (pl. munkaviszony, társas vállalkozói jogviszony, egyéni vállalkozói jogviszony) megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény (pl. munkaviszony, társas vállalkozói jogviszony, egyéni vállalkozói jogviszony) bekövetkezésének napjáig.
Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét az határozza meg, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele meghaladta-e tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének ötszörösét.
Tekintettel arra, hogy a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek nincs a tárgyévet megelőző évben elért bevétele, így a biztosítási kötelezettség alá eső mezőgazdasági őstermelők között három csoportot különböztethetünk meg:
a) tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelő,
b) tevékenységet kezdőnek nem minősülő olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele meghaladta a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének ötszörösét;
c) tevékenységet kezdőnek nem minősülő olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele nem haladta meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének ötszörösét.
A Tbj. értelmező rendelkezése szerint kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének ötszörösét, akkor a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.
A Tbj. rendelkezése szerint a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni.
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele meghaladja a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének ötszörösét, akkor a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.
A tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelő a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.
Figyelem!
Átmeneti rendelkezés alapján a 2021. adóévben a 2020. december 31-én hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
Az Szja tv. 2020. december 31-ig hatályos szabályainak megfelelően, az a mezőgazdasági őstermelő minősülhetett mezőgazdasági kistermelőnek, akinek e tevékenységéből származó bevétele nem lépte túl éves szinten a támogatások nélkül számított, 8 millió forintot. (Az akkor hatályos szabályok szerint a biztosítási kötelezettséget nem a minimálbérnek a törvényben előírt szorzószámmal megállapított összegéhez kapcsolta a jogalkotó.) Ezért a tárgyévet megelőző adóévben – az átmeneti szabály alapján 2020-ban – ezt a 8 millió forint bevételi határt meg nem haladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő – az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele összegétől függetlenül – a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előírt járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.
Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásában nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.
A magasabb járulékalap a tárgyévet megelőző évben elért bevétel összegétől függetlenül választható. Ennek megfelelően a mezőgazdasági őstermelő akkor is élhet a nyilatkozat megtételének jogával, ha a megelőző évben személyi jövedelemadó köteles jövedelme őstermelői tevékenységből nem keletkezett (pl. személyi jövedelemadó-bevallásában őstermelői jövedelmét azért nem kellett bevallania, mert éves bevétele adómentes volt).
A nyilatkozat tartalma önellenőrzéssel nem változtatható meg, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. A nyilatkozat utólag nem pótolható.
A mezőgazdasági őstermelő nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e) fogvatartott.
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, és a tevékenységét személyesen folytatja, akkor erre az időtartamra nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.
Ha ezek a körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, akkor a járulékalap kiszámításánál a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
A mezőgazdasági őstermelőnek a biztosítási jogviszonyára vonatkozóan a ’1041-es jelű nyomtatványt kell benyújtania.
A ’T1041 jelű adatlapot – főszabály szerint – elektronikusan kell benyújtani. A főszabálytól eltérően az adószámmal nem rendelkező biztosított őstermelő papír alapon teljesítheti a bejelentését.
A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján kell teljesíteni.
A biztosítási jogviszony végét és a szüneteléseket a jogviszony megszűnését, illetve a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A mezőgazdasági őstermelő a járulék-bevallási kötelezettségét az ’58-as jelű bevallás benyújtásával teljesíti.
A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben is köteles az ’58-as jelű bevallást benyújtani, ha fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az Art-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll. A bevallást tehát nullás adattartalommal is be kell nyújtani.
A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett ezen bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy az előírt járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.
Az ’58-as jelű bevallást kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani az állami adóhatósághoz.
A foglalkoztatónak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.
Ha a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor az ’58-as jelű bevallásban a járulékkötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell kitöltenie.