Gyakori kérdések az őstermelőknek

mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a Földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) 5. § 14. pont szerinti kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.

kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.

Gyakorlati nehézséget jelent az átállási időszak során, hogy ezen tevékenységek nem feleltethetőek meg egyértelműen sem ÖVTJ, sem TEÁOR besorolás szerinti tevékenységeknek, így bizonyos tevékenységek esetén a kezdeti besorolás még nehézséget okoz. Ennek feloldására a NAK, mint őstermelői nyilvántartást vezető szerv tette közzé a Földforgalmi törvény szerinti tevékenységek és az ÖVTJ kódok közötti megfeleltetést, ami naprakészen a www.nak.hu portálon is elérhető. Az egyes tevékenységek ÖVTJ megfeleltetéséhez többek között a Központi Statisztikai Hivatal ÖVTJ keresője adhat segítséget.

Az említett táblák alapján tudják az érintettek meghatározni, hogy mely tevékenységek kerüljenek ténylegesen felvételre a nyilvántartásba az adott őstermelőhöz. Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az őstermelői tevékenység csak attól az időponttól folytatható őstermelőként, amikor annak a nyilvántartásba rögzítése megtörtént.

Az új szabályozás egyik sarokköve, hogy az őstermelőnek választani kell: az egyes tevékenységeket őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kívánja végezni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon tevékenységet, ami szerepel az őstermelői nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor az egyéni vállalkozói nyilvántartásban is, nem lehet felvenni az őstermelői tevékenységek közé. Ugyanez fordítva is igaz: azt a tevékenységet, ami szerepel az őstermelői nyilvántartásban, már nem lehet egyéni vállalkozóként folytatni.  A lehatárolást ÖVTJ kód szinten kell vizsgálni minden esetben. Egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozásától elkülönítve magánszemélyként végezhet őstermelői tevékenységet, azzal, hogy az őstermelői tevékenység körébe tartozó tevékenységek egyikét sem végezheti egyéni vállalkozóként. Az őstermelőként folytatott tevékenységeket az egyéni vállalkozónak a 21T101E nyomtatványon, az A01-5. rovatban kell bejelentenie, mint nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységeket.

A 2021. előtti szabályozás jellemzően mező-, erdőgazdasági tevékenységeket engedett meg, ehhez került be kiegészítő jelleggel a fenti kiegészítő tevékenység csoportba tartozó tevékenységi kör. A módosítás célja kifejezetten az volt, hogy olyan tevékenységeket, amiket egyébként is végeztek őstermelők kiegészítő jelleggel, de az nem jelent meg a nyilvántartásokban, vagy épp más formában végeztek, az új szabályok alapján már őstermelőként is végezhető legyen, egyszerűbb adminisztráció mellett.

Ezzel együtt a kiegészítő jelleg fenntartása érdekében megállapításra került egy olyan szabály, hogy kiegészítő tevékenységet legfeljebb a teljes, éves őstermelői tevékenységből származó bevétel 25%-áig lehet folytatni. A szabály alapján lehetőség nyílt arra, hogy őstermelői formában lehessen végezni például mind a búzatermesztést, mind a mezőgazdasági gépi szolgáltatás nyújtását, például betakarítást, más részére. Ilyenkor arra kell figyelemmel lenni, hogy a teljes bevételen belül legalább 75%-ot jelentsen a növénytermesztésből származó bevétel és a szolgáltatásnyújtás legfeljebb 25%-ot.  

Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel az év során mégis meghaladná a teljes bevétel 25%-át, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételt úgy kell tekinteni, mintha az nem az őstermelői tevékenységből származna, így arra nem is vonatkoznak az őstermelői átalányadózás szabályai. Ekkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók (pl.: egyéni vállalkozóként, tételes költségelszámolással, vagy 10%-os költséghányad alkalmazásával).

Ez az eset egyben kivételt is jelent: ilyenkor ugyanis – bár nem kell feltétlenül egyéni vállalkozói igazolványt kiváltania az őstermelőnek – előfordulhat, hogy az őstermelő párhuzamosan egyéni vállalkozóként is folytathat olyan őstermelői tevékenységet, amely az őstermelői nyilvántartásában is szerepel, de ez kifejezetten csak erre a szűk esetkörre terjed ki. 
 

A különböző feldolgozó tevékenységek (például élelmiszer előállítás, dohányfeldolgozás) kiegészítő tevékenységnek minősülnek, így főszabályként a 25%-os bevételi korlátot kell alkalmazni. 

A szabály alól kivételt jelentenek azonban azon tevékenységek, amelyeknél a termékfeldolgozásra úgy kerül sor, hogy az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik. Ekkor az ilyen feldolgozott termék értékesítéséből származó jövedelem esetében nem kell alkalmazni a 25%-os szabályt, az ilyen termékekből származó bevétel akár a teljes bevételt is képezheti, azzal, hogy figyelemmel kell lenni a kistermelői rendelet szerinti mennyiségekre. 

A saját alapanyagból ugyanis csak a kistermelői rendeletben meghatározott mértékig lehet terméket előállítani őstermelői tevékenységként, azaz a 25%-os szabály alkalmazása nélkül. Amennyiben az adott termékkörre vonatkozóan nem tartalmaz mennyiség meghatározást a rendelet, úgy arra nem vonatkozik mennyiség korlátozás, tipikusan ilyen termék például a saját szőlőből előállított bor. 

Amennyiben nem élelmiszerről beszélünk, és mennyiségi korlát nem került a rendeletben rögzítésre, úgy csak a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával készülő termékek tartoznak ide (jellemzően takarmány, szerves trágya, szőr, toll, pihe).

2020. december 31-éig három őstermelői igazolvány volt érvényben: mind a három közös őstermelői igazolvány 2-2 fővel. 2021-től az említett hat fő ŐCSG-ben szeretné tovább folytatni a mezőgazdasági tevékenységét. Lehetséges?
Megmarad-e az ŐCSG-ben a 2020. december 31-éig érvényes adószáma a tagoknak, vagy ha tagok valamelyike más tevékenységet is folytat (pl: ingatlan bérbeadás), akkor arra a tevékenységére tekintettel, mint magánszemélynek (nem mint őstermelőnek) kell adószámot kiváltania?

A közös őstermelők 2021. január 1-től ŐCSG-ként működnek tovább a törvény erejénél fogva. 2021. június 30. napjáig az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó feltételeknek meg kell felelni és az ŐCSG alapításáról szóló szerződést a NAK-nak be kell nyújtani. NAK ezügyben adategyeztetést végez 2021. június 30-ig az érintettekkel.
 

Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként való nyilvántartásba vételt, ha a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is szerepel.

Ha a kizárólag mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó nem törölteti ezen tevékenységeket az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, azaz amíg a magánszemély nem szünteti meg az egyéni vállalkozást, addig egyéni vállalkozónak is számít. Ha a magánszemélynek az őstermelői tevékenységén kívül van egyéni vállalkozói tevékenysége, akkor őstermelőként és egyéni vállalkozóként is működik.

Őstermelő (2020-ból közös őstermelők) továbbra is őstermelői minőségében maradnak (ÖCSG formában). Saját eszközével végez más őstermelőnek, cégnek szolgáltatást (pl. szánt, vet, stb). Ez utóbbi  kiegészítő tevékenységnek minősül 2021-ben?

Mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként.

Ezt a szolgáltatást annak a cégnek végzi, amelyben magánszemély tag (nem vonták be ezt a céget CSMT-be), és ellenszolgáltatást ezért nem kér. Az ingyenes szolgáltatás számla köteles (normál áfakörös mindkét adóalany). Az így leszámlázott szolgáltatás rendezetlensége mellett, de az ingyenesség miatt ugyanúgy beleszámít az összes bevételébe és a kiegészítő tevékenységbe?

Igen beleszámít és az 1-es kérdésre is igen kiegészítő tevékenység. 
kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése;

Az őstermelő eladja ezt a saját eszközét, gépét. Ezen eszköz eladás milyen bevételnek számít az őstermelés tekintetében? 

Kimondható-e, hogy a 2021 előtt beszerzett eszközök, amelyek a 2021-es őstermelési tevékenységbe továbbra is használatban vannak, ezen eszközök értékesítési bevétele a kiegészítő tevékenység bevételébe számítanak jelen szabályozás tekintetében (vagyis: kimondható, hogy a 2013.évi CXXII tv. 5. § 14.pontja a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése - fogalmában ezen eszközök mind beletartoznak)?
Igen ez így van, csak az említett értékhatárra kell figyelni!

Amennyiben az előző pontban leírt értékesítés kiegészítő tevékenységbe számít, és most a 2021-es szabályozásnál újra fogalmazott ÖCSG-ben az adott eszköz nem szerepel (vagyis "nem viszi tovább" az eszközét), akkor annak későbbi eladásánál megteheti, hogy magánszemély ingó értékesítése szerint adózik SZJA-ban (az őstermelő tevékenység ill. ahhoz használt eszközök - fogalmi meghatározásánál a saját vagyonától el nem különíthető, ezért minden korábbi őstermelésben részt vevő eszköze őstermelői bevétel részét képezni, akkor is, ha az a 2021-es ÖCSG okiratban nem került feltüntetésre)?

2021-ben ingó értékesítés lesz inkább. Ezek a fogalmak a 2020. évi CXXIII. törvényben megváltoztak: 
2.§ f) mezőgazdasági termelőeszköz: azoknak a javaknak - az őstermelői tevékenységhez szükséges művelés alól kivett ingatlanoknak, épületeknek és építményeknek, valamint ingóságoknak - az összessége, amelyek az őstermelői tevékenység végzését szolgálják;
g) őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget.
 

Tárgyi eszköz értékesítés fogyasztja e a kiegészítő tevékenység 25%os keretét?

Igen.
kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése;

Őstermelő, akinek kertészete van, kivételt képez vagy 2021-től alkalmazhatja az általános átalányadózásra vonatkozó szabályokat?
 

2021-től az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben.

Kiegészítő tevékenységre a földforgalmi tv. 5. § 14. és 18. pont szabályai kell tekinteni, mely szerint:
Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

Amennyiben az árbevételünkben a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja a 25%-ot, a korábbi évekhez hasonlóan, a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenység fog ezen árbevételünk része adózni (10% költséghányad, 90% jövedelem, vagy tételes költségelszámolás szabályai).