Az őstermelői tevékenység új működési formái

A legtöbb személyt érintő mezőgazdasági őstermelő (a továbbiakban: őstermelő) forma a 2021-es változásokat követően is választható lesz, és a legtöbben valószínűsíthetően továbbra is ebben a formában fogják végezni mezőgazdasági tevékenységüket, köszönhetően a rendkívül kedvező szabályoknak. 

Milyen szabályok maradtak meg a 2020-ig fennálló rendszerből?
-    továbbra is csak természetes személy lehet őstermelő
-    feltétel a legalább 16. betöltött életév
-    rendelkezni kell valamilyen saját gazdasággal
-    mezőgazdasági tevékenységek ezután is végezhetőek őstermelőként
-    az ügyintézés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainál történik
-    ellenőrzést a NÉBIH végzi 
-    kedvező adózás

Melyek a legfontosabb változások?
-    nem feltétlenül szükséges termőfölddel rendelkezni a saját gazdaság alatt
-    kibővült a tevékenységi kör, immár többféle kiegészítő tevékenységet is lehet őstermelőként végezni
-    ugyanazon tevékenységet vagy csak őstermelőként, vagy csak egyéni vállalkozóként lehet végezni
-    megszűnt a személyes értékesítés kötelezettsége, immár közeli hozzátartozó vagy alkalmazott is eljárhat 
-    megszűnt a fizikai őstermelői igazolvány, valamint a kötelező érvényesítés a betétlappal

A fentiek alapján őstermelőként az a természetes személy kérheti a nyilvántartásba vételét, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, rendelkezik saját gazdasággal, és azon belül olyan mező-, erdőgazdaság valamint kiegészítő tevékenységet kíván folytatni, ami nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában az esetében. 
 

Fenti feltételek közül a saját gazdaság megléte, ami a leginkább változott a korábbi szabályokhoz képest.

A legnagyobb különbséget az adja, hogy immár nem kötelező, hogy az őstermelő rendelkezzen földterülettel. Ennek oka, hogy egyrészt olyan tevékenységet is lehet őstermelőként végezni, amihez nem szükséges a földterület, másrészt – ahogy az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) esetében látni fogjuk – olyan őstermelőkről is beszélhetünk, akik a családon belül hozzájárulnak ugyan a közös tevékenységhez, de nem mindenkinek önállóan, hanem családi szinten állnak rendelkezésükre az eszközök. Ez a korábbihoz képest életszerűbb megközelítés, hiszen így beléphetnek például a gyermekek is az őstermelők családi gazdaságába (ŐCSG). Ilyenkor a földterület vagy azok használata még a szülők nevén van, de a következő generáció is közreműködhet a tevékenyégben anélkül, hogy adminisztratív úton kellene részükre „papíron” földterületet biztosítani a feltétel teljesítése érdekében. 

A saját gazdaság fogalom esetében a földterület alapú megközelítés rugalmasabbá vált, a jogalkotó immáron azt tekinti saját gazdaságnak, amikor a termelő maga dönti el, hogy az eszközeit hogyan, mire használja, és az így előállított termékekkel, terményekkel mit kezd a folyamat végén, azaz hogyan rendelkezik a saját gazdaságával. 

Ezt szabályt kiegészíti a jogszabály még azzal az esettel is, amikor vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhízlalás, illetve a kihelyezett állat tartása történik. Ezekben az esetekben ugyan nem maga a termelő rendelkezik a végtermék felhasználásáról, de a jogszabály mégis lehetővé teszi a tevékenységek őstermelőként történő végzését.