Őstermelők az interneten

Az adójogszabályok alapján mezőgazdasági őstermelő és őstermelők családi gazdaságának tagjai számítanak őstermelőnek.

Feltétel, hogy a magánszemély a 16. életévét betöltötte, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. Az őstermelő a saját maga által termesztett vagy termelt mezőgazdasági termékeit értékesíti.

Az őstermelők adózásának szabályait alapvetően a személyi jövedelemadó (szja), járulék, szociális hozzájárulás és általános forgalmi adó (áfa) összessége jelenti.

Szja szempontjából két fogalmat érdemes szemünk előtt tartani: bevétel és jövedelem. A bevétel az őstermelő által elért összes bevételét jelenti, függetlenül attól, hogy az ellenértéket készpénz formájában, bankszámlán, bankkártyás fizetésként, vagy más vagyoni érték formájában kapta meg az őstermelő. A jövedelem az adó alapját jelenti, amely a bevételnek vagy valamilyen meghatározott hányaddal, vagy pedig a költségekkel csökkentett összegét jelenti.

Amennyiben az őstermelői tevékenységből származó bevétel nem éri el az éves minimálbér felét (ez 2021-ben 1.004.400 forint), akkor a bevétel nem képez adóköteles jövedelmet. Amennyiben meghaladná a bevétele ezt a korlátot, akkor a teljes bevételével kell a jövedelmet meghatározni, nem csupán a korlátot meghaladó rész után.

Amennyiben keletkezik az őstermelőnek jövedelme (tehát a bevétele a korlát feletti), akkor három módszer közül választhat:

•    Átalányadózás: amennyiben nem haladja meg a bevétele az éves minimálbér tízszeresét (2021-ben ez 20.088.000 forint). A jövedelmet átalányadózás esetében 90% költséghányad levonásával állapítja meg, tehát a bevételének a 10%-ka lesz az adóköteles jövedelem.

•    10 százalékos költséghányad alkalmazása: ekkor a bevételének 90%-ka lesz a jövedelem, mely után az adót meg kell fizetni. Meg kell jegyezni, hogy az őstermelői tevékenységnél adózás szempontjából nem feltétlenül ez a legjobb választás, mivel a másik két lehetőség esetén alacsonyabb adóköteles jövedelemből indulhat ki az adózó. Ennek a választásnak akkor lehet magyarázata, amennyiben a magánszemélynek van más önálló tevékenységből származó bevétele, ahol a 10%-os költséghányadot tudja csak alkalmazni, és ezért szükséges az őstermelői tevékenységénél is ezt a jövedelemszámítási módszert alkalmaznia.

•    Tételes költségelszámolás: a tevékenység végzésével kapcsolatban felmerült bizonylattal igazolt költségekkel tudja csökkenteni a bevételét, mely eredményeként kiszámítja a jövedelmet.

Mivel adójogszabályok csak kivételes esetben rendelkeznek úgy, hogy ne legyen a főszabály mellett különös szabályozás is, ezért itt is érdemes ezeket megnézni. A méhészeti tevékenység esetén az éves minimálbér fele adómentes, azaz 2021-ben 1.004.400 forint a jövedelemből adómentes. Az adómentességi szabályt a fentiekkel együtt kell alkalmazni.

Amennyiben az őstermelő nem az átalányadózást választja, akkor az adóelszámolási választását május 20-ig az adóhivatalnak a T101-es nyomtatványon szükséges bejelentenie. Ezt a bejelentést évente meg kell ismételnie. Amennyiben az őstermelő átalányadózást választ, akkor erről a tényről nem szükséges bejelentést tennie.

A személyi jövedelemadón túlmenően még járulékfizetési kötelezettség is terhelheti az őstermelőt. Az őstermelő ezen tevékenysége után biztosítottnak minősül és néhány kivételtől eltekintve (pl. családi gazdaság kiskorú tag, egyéb jogcímen biztosított, saját jogú nyugdíjas), járulékfizetési kötelezettség is terheli. A járulék mértéke a minimálbér 92%-nak megfelelő összeg 18,5%-ka. Ez az összeg havonta nagyjából 28 ezer forintot jelent az őstermelő számára. Amennyiben az őstermelő előző évi bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét (9.660.000 forintot), akkor az őstermelő a megelőző évi bevételének 15%-ka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Amennyiben az őstermelő nagyon a minimálbér ötszöröse közeli bevételt szerzett az előző évben, akkor a járulék összege havi 22 ezer forint körül van.
A járulékkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az őstermelő saját döntése alapján magasabb összegű járulékot is fizethet, melynek eredményeként magasabb összegű társadalombiztosítási ellátást tud megszerezni.

Amennyiben az őstermelő az előző évben több mint 8 millió forint bevételt ért el, akkor nem csupán járulékot, hanem szociális hozzájárulást is kell fizetnie. Ennek alapja az előző évi bevétele, de legalább a minimálbér összege (pl. átalányadózásnál). Itt is van lehetőség magasabb összegű alap után fizetni a hozzájárulás. A szociális hozzájárulás mértéke 15,5%.

Áfa szempontjából az őstermelő 12 milliós értékhatárig választhat alanyi adómentességet is. Ezen értékhatár felett általános áfa fizetési kötelezettség terheli az őstermelőt. Amennyiben az őstermelő alanyi adómentességet választ, akkor nem számít fel áfát az értékesítései után, ugyanakkor adólevonási jog sem illeti meg. Amennyiben az adókötelezettséget választja, akkor megilleti az adólevonási jog is. Bármelyik megoldást is választja, bizonylatkiállítási kötelezettség terheli, hacsak nem mentesülhet alóla (pl. a vevő felvásárlási okiratot állít ki). 

Amennyiben az őstermelő az általános szabályok szerinti adózást választotta (vagy az értékhatár átlépése miatt általános szabályok szerint kell adóznia), választhatja a pénzforgalmi elszámolást is a kompenzációs felárral nem érintett ügyletei vonatkozásában. Ennek az az előnye, hogy az adót csak akkor kell befizetnie, amennyiben az ellenérték ténylegesen befolyt, ugyanakkor a levonási jogával is csak akkor élhet, amennyiben a beszerzett termék vagy szolgáltatás ellenértékét megfizette.
 

A családi gazdaság tagjai ugyanazon adózási módok között tudnak választani, mint az őstermelők. Az adóelszámolási mód választását a családi gazdaság képviselője jelenti be, mely bejelentés tartalmazza a családi gazdaság tagjainak nevét, adóazonosítóját is. A családi gazdaság tagjainak az adókötelezettségüket külön-külön szükséges eleget tenniük, így adóbevallást tenni és az adót megfizetni. 

A családi gazdaság esetén az átalányadózási értékhatár számításánál a tagok számát is szükséges a kalkulációba belevonni. Az éves minimálbér tízszeresét a tagok számával kell ebben az esetben megszorozni, mely értékhatár alatt az átalányadózás alkalmazható. Tehát ha egy családi gazdaságnak három tagja van, akkor 2021-ben 3x20.088.000 forint, azaz 60.264.000 forintig alkalmazható az átalányadózás. Az átalányadózás felső határa az éves minimálbér negyvenszerese. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy családi gazdaságnak négy tagja van, akkor teljes mértékben figyelembe lehet venni az értékhatár számításnál tagonként a minimálbér tízszeresét, több tag esetében már csak a 80.352.000 forint elvi maximumig lehet az átalányadózást alkalmazni.

A bevételből a családi gazdaság tagjai az alapító szerződés szerinti hányadban részesülnek. Amennyiben az alapító szerződésben nincs felosztási hányad megjelölve, akkor egyenlő arányban részesednek a bevételből. Ennek eredményeként az adóbevallásban is vagy az alapító szerződés szerinti hányadban, vagy pedig egyenlő arányban elosztva szükséges a tagoknak a bevételt beállítani és a jövedelmüket egyenként levezetni. 

Amennyiben a családi gazdaság tagjai tételes költségelszámolást választottak, akkor bármelyik tag nevére kiállított számlát arányosan el tudják számolni. Ezen elv alól egyedül a gépjármű használatával összefüggő költségek jelentenek kivételt, mivel ezeknél a gépjármű használatra jogosult tag élhet csupán a felmerült költség elszámolásával.

A családi gazdaság tagjainak járulék- és szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége teljes mértékben megegyezik az őstermelőkkel. 

Az áfa szempontjából legalább egy tagot kell választani, aki adóalanynak fog minősülni. Annak a tagnak kell lennie, aki az értékesítést végzi. Amennyiben egy családi gazdaságnak van 6 tagja, amelynek 2 tagja végez értékesítést, akkor a két tagnak áfa adóalanynak kell lennie. A két tagnak ugyanakkor azonos adózási szabályt kell alkalmazni. Tehát ha az egyik alanyi adómentességet választott, a másik pedig az általános szabályok szerinti adózást választotta, akkor ez a követelmény sérül. Mindkét tagnak alanyi adómentességet kellene választani (amennyiben lehetséges), vagy pedig mindkettőnek az általános szabályok szerinti adózást. Tehát a családi gazdaság tagjainak össze kell hangolniuk az adóelszámolási módszerüket. A hat tagú családi gazdaság példájánál maradva a másik négy tagnak, akik nem végeznek értékesítést, nem kell adószámot igényelniük.