A kedvezményes hitel támogatástartalma a KAP-támogatás csökkentéséhez, sőt visszaköveteléséhez is vezethet, ha az együttes támogatás meghaladja a megengedett korlátot. Az országos aszály miatt ugyanakkor bizonyos kötelezettségek elmaradásakor már nem kell külön vis maior kérelmet benyújtani. Gyakorlati példákon mutatjuk be, mire kell figyelni a beruházás finanszírozásánál, és meddig terjed az aszály miatti könnyítés.
A mezőgazdasági beruházásoknál gyakori, hogy a gazdálkodó a KAP-ból elnyert vissza nem térítendő támogatás mellett kedvezményes hitelt vagy más támogatott pénzügyi konstrukciót is igénybe vesz. A finanszírozási források kombinálására van lehetőség, de a támogatások nem halmozódhatnak korlátlanul: ha ugyanahhoz az elszámolható költséghez több támogatási elem kapcsolódik, a támogatástartalmat is figyelembe kell venni.
A szabályozást nemrégiben pontosította a KAP Nemzeti Irányító Hatóság: szeptember 25-én módosította az Általános Útmutató 13.5. pontját. Az új szabályok szerint a záró kifizetési kérelem elbírálásakor vizsgálják a támogatáshalmozódást azoknál a műveleteknél, amelyekhez támogatástartalommal bíró pénzügyi terméket vettek igénybe.
Ha a különböző támogatási elemek együttes támogatástartalma meghaladná az adott műveletre megengedett maximumot, a többletet a KAP-támogatásból vonhatják le, illetve szükség esetén a már kifizetett támogatásból is visszakövetelhetik.
Közben az aszály miatt is fontos változás történt: a 20/2026. (IX. 29.) AÉM rendelet nyomán az országos aszály miatt bekövetkező, az egységes kérelemhez kapcsolódó bizonyos kötelezettségmulasztások esetében a gazdálkodónak nem kell külön vis maior kérelmet benyújtania. A könnyítés a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.
Az említett változások más-más problémát kezelnek, de közös bennük, hogy a gazdálkodónak pontosan tudnia kell, milyen forrásból finanszírozza a beruházását, milyen támogatástartalom kapcsolódik az egyes forrásokhoz, illetve melyik kötelezettség teljesítését akadályozta ténylegesen az aszály.
Hitelből is lehet önerőt biztosítani – de a hitel nem mindig „semleges” finanszírozási forrás
A KAP-pályázatoknál az önerő nem feltétlenül jelent kizárólag saját pénzt: a kedvezményezett saját forrás mellett része lehet külső hitel vagy kölcsön, illetve más, a beruházás finanszírozásához igénybe vett hozzájárulás is. Az első kifizetési kérelem benyújtásakor a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell az önerő rendelkezésre állásáról és összetételéről. A nyilatkozat megtételekor azonban még nem kell a források rendelkezésre állását igazolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy kedvezményes hitel minden szempontból ugyanolyan, mint a gazdálkodó bankszámláján meglévő saját pénz. A támogatott hitelnek ugyanis lehet támogatástartalma. Támogatástartalomról akkor beszélünk, ha a gazdálkodó valamely állami vagy uniós forrásnak köszönhetően kedvezőbb finanszírozási feltételekhez jut, mint amilyeneket piaci körülmények között kapna. Ilyen lehet például a piaci kamatnál alacsonyabb kamatozású hitel vagy az államilag támogatott, kedvezményes kezességvállalás.
Az előbb említett Általános Útmutató 13.5. pontjának megfelelően a felhívások alapján megvalósuló egyes tevékenységek elszámolható költségére vetített támogatás maximális mértéke – a beruházási felhívásokban egyes tevékenységekre meghatározott magasabb támogatási mértéktől eltekintve – nem lehet magasabb 65 százaléknál.
A támogatástartalom nem azonos a hitel összegével. Ezért a KAP-támogatással együtt nem a hitel teljes összege, hanem az adott pénzügyi termékhez kapcsolódó támogatástartalom kerül be a támogatáshalmozódás vizsgálatába.
A szeptember 28-tól alkalmazandó ÁÚF 8.0 szerint a Nemzeti Kifizető Ügynökség a záró kifizetési kérelem elbírálásakor azt vizsgálja, hogy az adott művelet elszámolható költségeire igénybe vett összes állami támogatás támogatástartalma nem haladja-e meg az uniós szabályok alapján megengedett mértéket vagy összeget. A beruházási felhívásoknál főszabályként 65 százalékos maximális támogatási mértékkel kell számolni, kivéve azokat a tevékenységeket, amelyeknél maga a felhívás ennél magasabb támogatási mértéket határoz meg.
A gyakorlatban tehát nem elegendő azt megnézni, hogy a pályázati döntésben mekkora KAP-támogatás szerepel: a finanszírozást egészében kell górcső alá venni.
Tegyük fel, hogy egy gazdaság 100 millió forint elszámolható költségű beruházást valósít meg. A KAP-pályázat alapján 60 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap, vagyis a támogatási intenzitás 60 százalék. A fennmaradó 40 millió forintot részben saját forrásból, részben egy támogatott hitelből finanszírozza.
A támogatott hitelhez kapcsolódó igazolás szerint a hitel támogatástartalma 4 millió forint. A KAP-támogatás és a hitel támogatástartalma így együtt 64 millió forint. Ebben a példában a 65 százalékos korlátba a két támogatási elem együttesen belefér.
Más lenne a helyzet, ha a hitel támogatástartalma 8 millió forint lenne. Ebben az esetben a támogatási elemek összege 68 millió forint, vagyis az elszámolható költségek 68 százaléka lenne. Ezzel pedig a 65 százalékos korlátot 3 millió forinttal meghaladná.
A szeptemberi szabály alapján ezt a többletet a Nemzeti Kifizető Ügynökség a záró kifizetési kérelem alapján kifizethető KAP-támogatásból levonhatja. Ha ez már nem fedezi a többletet, a korábban kifizetett támogatásból is visszakövetelhető az összeg.
Ez tehát a gazdálkodó számára nem egyszerű adminisztratív kérdés: ténylegesen kevesebb KAP-támogatást kaphat kézhez.
Fontos ugyanakkor, hogy nem kell minden banki hitel kapcsán támogatástartalmat keresni.
Egy normál, piaci feltételek mellett felvett bankhitel önmagában nem azért válik támogatássá, mert a gazdálkodó abból fizeti ki a beruházás önerő részét. A vizsgálat szempontjából azt kell tisztázni, hogy a hitelhez vagy a hozzá kapcsolódó kezességhez kapcsolódik-e állami támogatási elem.
A támogatástartalom tipikusan a kedvezményes kamatozásból, kamattámogatásból vagy támogatott kezességvállalásból származhat. A kedvezményes hitel támogatástartalma a piaci finanszírozáshoz képest biztosított előny állami támogatási egyenértéke.
A kezességvállalásnál pedig ugyancsak lehet támogatástartalom, ha a kezesség kedvezőbb feltételekkel biztosít finanszírozást, mint ami piaci körülmények között elérhető lenne.
Ezért a „van hitelszerződés” önmagában kevés információ. A szerződéshez kapcsolódó támogatási jogcímet és a támogatástartalom összegét is meg kell nézni.
A módosított ÁÚF részletesen felsorolja azt is, mit kell a záró kifizetési kérelemhez mellékelni.
Ha a kedvezményezett a szükséges önerőt támogatástartalommal bíró hitelből, kölcsönből vagy kezességvállalás mellett biztosítja, a záró kifizetési kérelemhez csatolnia kell a támogatást nyújtó szervezet által kibocsátott támogatástartalom-igazolást, aminek – többek között – tartalmaznia kell:
- a hitel vagy pénzügyi termék típusát;
- a kedvezményezett azonosító adatait;
- a hitel, illetve kezesség egyedi azonosítóját;
- a pénzügyi termék támogatástartalmát forintban vagy euróban;
- az állami támogatás uniós versenyjogi jogcímét.
Ezért a hitel felvételekor érdemes összeállítani a finanszírozási dokumentáció „saját” dossziéját, amelyben együtt szerepel a hitelszerződés, az esetleges kezességvállalási dokumentum, a támogatástartalom-igazolás, a folyósítás dokumentumai és a beruházáshoz kapcsolódó számlák.
A hitelszerződést is érdemes újraolvasni
A szabályozás szeptemberi módosításának különösen fontos üzenete, hogy a hitelszerződésnek is megfelelően azonosíthatónak kell lennie. A szerződésnek tartalmaznia kell – többek között – a KAP-művelet egyedi azonosítóját, a hitel típusát, valamint a kedvezményezett és a hitel azonosító adatait. Ha a szerződést már a támogatási okirat kézhezvétele után kötötték meg, a finanszírozott tételeket is a támogatási okirat alapján beazonosítható módon kell feltüntetni.
Ha ezek az adatok hiányoznak a szerződésből, az ÁÚF lehetőséget ad arra, hogy a kedvezményezett más, hitelt érdemlő dokumentummal igazolja a kapcsolatot. Ilyen lehet például a pénzügyi intézmény igazolása, a szállítói számla hitelből történő kiegyenlítését tartalmazó bankszámlakivonat, számlaösszesítő vagy lehívási értesítő. Ez különösen fontos azoknál a már megkötött hitelszerződéseknél, amelyeknél a KAP-támogatási döntés és a hitelfelvétel időben eltér egymástól.
A támogatott gazdálkodónak ezért érdemes már most átnéznie a meglévő szerződéseket, és ellenőriznie:
- szerepel-e bennük a KAP-művelet azonosítója;
- egyértelmű-e, hogy a hitel mely beruházási tételek finanszírozására szolgál;
- van-e támogatástartalom;
- ki állítja ki erről az igazolást;
- milyen állami támogatási jogcímen kapta a kedvezményt;
- a támogatástartalom összege már ismert-e;
- az esetleges kezességvállalásnak van-e önálló támogatástartalma.
A KAP iránymutatása egyértelműen a kedvezményezett felelősségévé teszi annak mérlegelését, hogy szükség van-e a hitel- vagy kölcsönszerződés, illetve a kapcsolódó kezességvállalás módosítására annak érdekében, hogy a támogatási korlát túllépése ne a KAP-támogatás csökkentésével vagy visszakövetelésével járjon.
Ha több támogatás is kapcsolódik ugyanahhoz a beruházáshoz
Nemcsak a kedvezményes hitel jelenthet támogatástartalmat. Ugyanis az ÁÚF szerint a kedvezményezett a KAP-támogatás mellett más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból is igénybe vehet támogatást. A korlát azonban az ilyen támogatások együttes támogatástartalmára vonatkozik. Ezért egy beruházás finanszírozási tervének elkészítésekor célszerű nemcsak a „forrás” oszlopot vezetni, hanem külön oszlopban szerepeltetni a támogatástartalmat is. A fenti példa alapján:
| Finanszírozási forrás | Összeg | Támogatástartalom |
| KAP vissza nem térítendő támogatás | 60 millió Ft | 60 millió Ft |
| Saját forrás | 20 millió Ft | 0 millió Ft |
| Kedvezményes hitel | 20 millió Ft | 4 millió Ft |
| Összesen | 100 millió Ft | 64 millió Ft |
A táblázat adataiból látható, hogy a beruházás támogatási intenzitása nem 60, hanem 64 százalék, ha a támogatáshalmozódás szempontjából mindkét támogatási elem ugyanahhoz az elszámolható költséghez kapcsolódik.
Aszály miatti vis maior: mikor nem kell külön kérelmet benyújtani?
A 2026-os év másik fontos agrártámogatási változása az országos aszályhoz kapcsolódó automatikus vis maior könnyítés.
A 20/2026. (IX. 29.) AÉM rendelet a KAP-ból és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos vis maior eljárás szabályait módosította. A rendelkezés célja az adminisztratív terhek csökkentése: ha az ország egész területére kiterjedő aszály miatt nem teljesül valamely, az egységes kérelemhez kapcsolódó kötelezettségvállalás vagy támogatási feltétel, bizonyos esetekben nem kell külön vis maior kérelmet benyújtani.
A kormány tájékoztatása szerint a könnyítés az egységes kérelemben igényelhető támogatási jogcímekre kiterjed, valamint állatlétszámhoz kapcsolódó támogatásokra. A hivatalos tájékoztatás szerint az aszály miatt meghiúsult kötelezettségekhez kapcsolódóan a Kincstár hivatalból veszi figyelembe a vis maior helyzetet.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A legfontosabb különbség a korábbi általános vis maior eljáráshoz képest az, hogy nem minden egyes gazdálkodónak kell külön bizonyítania és bejelentenie az országos aszályt, ha az érintett kötelezettségre a jogszabály szerinti automatikus vélelem alkalmazható.
Ez nem azt jelenti, hogy minden, aszállyal összefüggő probléma automatikusan vis maiornak minősül! Ennek kapcsán három kérdést kell feltenni:
- Az adott támogatás vagy kötelezettség az egységes kérelemhez kapcsolódik?
- Az adott kötelezettség teljesítésének elmaradását valóban az országos aszály okozta?
- Az adott helyzetre kiterjed-e az automatikus vis maior szabály?
Ha mindháromra igen a válasz, a gazdálkodónak nem kell külön vis maior kérelmet benyújtania.
Nézzünk példákat is erre!
Egy gazdálkodó az AÖP keretében az extenzív gyepek évi egyszeri kaszálása gyakorlatot választotta. A vonatkozó szabály szerint a kaszálást 2026. május 1. és szeptember 30. között kell elvégezni.
A Kincstár már szeptember 24-én felhívta a figyelmet arra, hogy a kaszálást szeptember 30-ig el kell végezni, ha azt nem lehetetlenítette el az országos vis maior helyzetet eredményező súlyos aszály. Ha azonban a termelő az aszály miatt nem tudja elvégezni a kaszálást, megilleti az automatikus vis maior vélelem.
Ebben az esetben tehát a gazdálkodónak nem kell külön vis maior kérelmet benyújtania pusztán azért, hogy jelezze: a kaszálás az aszály miatt maradt el.
Ha viszont a kaszálás elvégezhető lett volna, csak a gazdálkodó például munkaerőhiány vagy szervezési hiba miatt nem végezte el, az automatikus aszály miatti mentességre nem hivatkozhat. Ez a szabály egyik legfontosabb gyakorlati korlátja: az automatikus vélelem sem ad felmentést olyan mulasztásra, amelynek valójában nincs oksági kapcsolata az aszállyal.
Egy másik esetben az állattartó gazdaság az aszály következtében jelentős takarmányhiánnyal küzd. A legelő hozama olyan mértékben visszaesik, hogy a gazdaság az állatállományra vonatkozó, támogatási feltételként előírt követelményt nem tudja a szokásos módon teljesíteni.
Az állatlétszámhoz és egyes legeltetési, állatsűrűségi kötelezettségekhez kapcsolódó szabályoknál az országos aszály miatti automatikus vis maior könnyítés alkalmazható, ha a kötelezettség teljesítésének elmaradása ténylegesen az aszály következménye. A kormányzati tájékoztatás ezt kifejezetten az érintett támogatási kör egyik példájaként említi.
Ilyenkor a gazdálkodónak nem az a feladata, hogy minden egyes állatra külön vis maior kérelmet készítsen. Ugyanakkor a gazdaság saját nyilvántartásaiban továbbra is célszerű megőrizni azokat az adatokat, amelyekből utólag rekonstruálható a helyzet.
Az új szabályt nem értelmezhetjük úgy, hogy „országos aszály van, tehát minden mulasztás igazolt”. Az egységes kérelmeket érintően az automatikus könnyítés ugyanis a támogatási feltételekhez és kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódik.
Így például, ha egy KAP-beruházási projekt esetében a gazdálkodó egy gép beszerzésével, építési munkával, számla benyújtásával vagy más projektkötelezettséggel késik, önmagában az, hogy 2026-ban aszály volt, nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott kötelezettség teljesítése alól mentesül.
Ilyen esetben továbbra is vizsgálni kell, hogy az adott ügyben fennáll-e a vis maior általános szabályok szerinti egyedi bejelentésének lehetősége.
A döntő különbség tehát az, hogy az új könnyítés nem általános „aszálykár-mentesség”, hanem az egységes kérelemhez kapcsolódó támogatási feltételek meghatározott körére vonatkozó automatikus vis maior vélelem.
Mi történik, ha a gazdálkodó már benyújtotta a vis maior kérelmet?
A módosított szabályt a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Ez azért lényeges, mert a gazdálkodók egy része már a könnyítés megjelenése előtt megtette azokat a bejelentéseket, amelyekről akkor még úgy gondolta, hogy szükségesek.
Az új szabály célja nem az, hogy azokat hátrányos helyzetbe hozza, akik korábban szabályszerűen benyújtották vis maior kérelmeiket. Ezért a folyamatban lévő ügyekben is az új szabályokat kell alkalmazni.
Gyakorlati szempontból ezért annak, aki már beadott vis maior kérelmet, nem érdemes önállóan visszavonnia vagy módosítania azt pusztán az új automatikus szabály miatt. Azonban a folyamatban lévő ügy konkrét státuszát és az adott jogcím szabályait célszerű a Kincstár elektronikus felületén, illetve a támogatási ügyintézővel ellenőrizni.
Érdemes továbbá
- ellenőrizni, hogy az érintett támogatási jogcím valóban az egységes kérelemhez kapcsolódik-e;
- azonosítani, melyik kötelezettség nem teljesült;
- rögzíteni, hogy a kötelezettség teljesítését az aszály akadályozta;
- megőrizni a gazdálkodási napló, állomány-nyilvántartás, termelési adatok és egyéb dokumentumok releváns adatait;
- a ténylegesen elvégzett agrotechnikai műveleteket továbbra is szabályszerűen bejelenteni.
Ez utóbbi különösen fontos: a Kincstár például az Agro-ökológiai Program (AÖP) szerinti kaszálásnál jelezte, hogy ha a kaszálást a gazdálkodó el tudja végezni, azt az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek között be kell jelentenie, a művelet elvégzését követően 30 napon belül.
Az automatikus vis maior tehát nem alternatívája a szabályos teljesítésnek. Ha a gazdálkodó képes teljesíteni a vállalást, azt továbbra is teljesítenie kell.
Példák az új szabály alkalmazására
A kaszálás elmaradt az aszály miatt
A termelő az AÖP-ban vállalta az évi egyszeri kaszálást. A gyep olyan mértékben kiszáradt, hogy a kaszálás a meghatározott időszakban az országos aszály miatt nem volt elvégezhető.
Teendő: külön vis maior kérelem nem szükséges, ha a feltételek alapján az automatikus szabály alkalmazható.
A kaszálás elmaradt, de nem az aszály miatt
A termelő ugyancsak a fenti vállalást választotta, de a kaszálást azért nem végezte el, mert a vállalkozó, akivel megállapodott, nem jelent meg.
Teendő: az országos aszályra nem lehet automatikusan hivatkozni, mert nincs oksági kapcsolat az aszály és a mulasztás között.
Egy KAP-beruházás számlájának benyújtása késik
A gazdálkodó KAP-beruházási támogatást kapott, de az egyik számla benyújtásával azért késik, mert a könyvelővel nem tudott időben egyeztetni.
Teendő: az automatikus aszály miatti vis maior szabály erre sem alkalmazható. Az adminisztratív mulasztás nem válik automatikusan vis maiorrá az országos aszály miatt.
[Az előbbiekben hivatkozott Általános Útmutató (ÁÚF) itt érhető el: https://kap.gov.hu/auf]
A szerző közgazdász, okleveles adószakértő.