2023-tól változtak az adótörvények, ami érinti az összes főbb adónemet és számos újdonságot tartogat a vállalkozások számára. A törvénymódosítások részleteit mutatta be szakértőnk, aki jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő.
Nagy érdeklődés mellett, közel 8000 fő részvételével zajlott le idei első adókonferenciánk, melynek keretében Dr. Gróf Gabriella közel másfél órás előadásában elemezte az adótörvény módosításait, a kormányrendelet szintű és átmeneti szabályokat, a jogforrási háttér bemutatásával. Elmondta, hogy a változtatás terjedelme az érintett jogszabályok esetében eltérő mértékű: van amelyiknél több kisebb pontosító rendelkezés született, és van, ahol nagyobb változások történtek.
Az egyes adónemeken belül többek között az alábbi témákban bekövetkezett változásokat és új szabályokat tárgyalta részletesen:
TAO: transzferár nyilvántartás, adatszolgáltatási kötelezettség, csoportos adóalanyiság megszűnése, elhatárolt veszteség, válságközlemény, bizalmi vagyonkezelés.
KIVA: KIVA alanyiság választhatósága és megszűnése, fogalmi változások (átlagos statisztikai létszám, kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény).
ÁFA: utólagos pénzvisszatérítés, csoportos adóalanyiság, gazdaság átadása, ingatlannal kapcsolatos változások, kedvezményes áfa alkalmazhatósága, fordított adózást érintő változások, alanyi adómentesség, távértékesítés, nyugtákról történő adatszolgáltatás, áfa feltüntetése.
IPA: egyszerűsített adóalap meghatározása, bejelentés és kijelentés szabályai, KATA alanyokra vonatkozó előírások, transzferár korrekció, adófizetés devizában.
ILLETÉK: CSOK-kal kapcsolatos illeték, kapcsolt vállalkozások közti ingatlanszerzés illetékmentessége, külföldön vásárolt gépjármű, illetékbélyeg (megszűnése és a meglévők felhasználhatósága), egyéb illetékek.
SZOCHO: külföldi előadóművészek, egyéni vállalkozó szocho kötelezettsége (átalányadózók, családi járulékkedvezmény, vállalkozói kivét, szocho alap megállapítása).
Szakértőnk ismertette a változások hatályba lépésének időpontját és a fontos határidőket is. Kiemelte, hogy a veszélyhelyzet továbbra is fennáll, ezáltal olyan kérdésekben is van lehetősége a kormánynak jogalkotási módosításokat tenni, amelyek egyébként törvényi szintű szabályozást érintenének.
