Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja számos változást hozott az idei évben, a legfrissebb előírásoknak történő megfelelés fontossága pedig új ismeretek elsajátítását és további adminisztrációs feladatokat tartogat a gazdálkodók számára. Szakmai napunkon előadónk, Dr. Torgyik Tímea vidékfejlesztési szakjogász nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy áttekintse az EU egyik leghatalmasabb támogatási rendszerét és az abban rejlő lehetőségeket.
Az Európai Unió (évente 42,5 milliárd eurónyi) támogatási rendszerét jelentő, 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikájának elsődleges célja továbbra is az EU-s gazdák pénzügyi biztonságának megteremtése, továbbá a méltányos, környezetbarát és eredményközpontú ágazat elősegítése.
Az érintettek idén tavasszal nyújthatták be első alkalommal az új rendszerben, az új szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó igényeiket. Ugyancsak lényeges körülmény, hogy október közepén indul az agrártámogatások előlegfizetése, azaz október 16-án idén is megkezdődik a közvetlen támogatások, valamint egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegeinek kifizetése.
A téma aktualitására tekintettel szakértőnk, Dr. Torgyik Tímea több évtizedes szakmai tapasztalatára támaszkodva tett kísérletet arra, hogy átfogó képet adjon a Közös Agrárpolitika rendszeréről.
A mintegy 2 és fél órás előadás kiemelt figyelemmel elemezte a már igénybe vett vidékfejlesztési támogatások szankcióinak jogorvoslati lehetőségeit, a szankciós ügyek kezelési és megközelítési opcióit is.
Lényeges, hogy az aktuális agrárpolitika korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott, célzottabb támogatások nyújtása és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljaihoz.
A Közös Agrárpolitikán belül két támogatási rendszert, úgynevezett pillért különíthetünk el. Az I. pillér a jövedelem stabilizálását, a közjavak előállítását és a piacok egyensúlyát szolgálja, a II. pillér a vidékfejlesztési intézkedések sorozatát foglalja magába: I. Pillér - Közvetlen támogatások; II. Pillér – Vidékfejlesztés.
A várhatóan 2023 második felétől induló vidékfejlesztési támogatások három csoportra oszthatók: gazdaságfejlesztési beavatkozások, zöld beavatkozások, valamint a megújuló vidék beavatkozásai.
Szakértőnk a támogatási rendszerek és a várható támogatási jogcímek ismertetését követően tért rá a támogatások igénybevételét lehetővé tevő pályázatok és igénylések gyakorlati teendőinek bemutatására.
Az előadás végén szakértőnk külön is kitért a gazdákat érintő szankciókra a már igénybe vett támogatások kapcsán, valamint a lehetséges jogorvoslati lehetőségekre.
dr. Torgyik Edina, dr. Torgyik Tímea
munkajogi szakértő
