Bejelentés elmaradása az egyszerűsített foglalkoztatásban

A kedvező és rugalmas szabályok miatt igen népszerű egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre, tehát nem feltétlenül szükséges írásbeli munkaszerződést kötni. Az Efotv. melléklete tartalmaz ugyanakkor egy egyszerűsített munkaszerződést minimális tartalommal, amelyet a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat [Efotv. 3. § (1) bekezdés]. Illetve semmi nem zárja el a feleket attól, hogy ettől bővebb tartalmú munkaszerződést kössenek írásban. 

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatást 

• elektronikusan a T1042E jelű adatlapon, 
• telefonon az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös telefonszámon, vagy 
• az erre szolgáló mobilalkalmazással is bejelentheti a NAV-hoz [Efotv. 11. § (1), (6) bekezdések]. 

A bejelentéshez KAÜ-azonosítás szükséges. Nem lehet bejelentést benyújtani papíron, postán vagy személyesen. 

A bejelentést 2 órán belül vissza lehet vonni és módosítani is lehet, ha például a foglalkoztatás jellege változik, vagy a munkavégzés meghiúsul. Ha a bejelentést a foglalkoztatás előtti napon tették meg, vagy a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, akkor a bejelentés esetleges visszavonására vagy módosítására a módosítás bejelentés napján délelőtt 9 óráig van lehetőség [Efotv. 11. § (7) bekezdés]. Ezt követően a munkáltató köteles a közterhet megfizetni. 
A bejelentés elektronikusan, telefonon vagy a mobilalkalmazás használatával egyaránt visszavonható és módosítható, függetlenül attól, hogy a bejelentést eredetileg a munkáltató milyen módon tette meg.

A bejelentés elmulasztásának lehetséges jogkövetkezményei

A bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményei tekintetében nincs különbség az egyszerűsített és a hagyományos foglalkoztatás között. A munkáltató ugyanolyan szankciókkal számolhat az alkalmi munkás vagy idénymunkás munkavállalójának be nem jelentése esetén, mint hagyományos munkaviszony bejelentésének elmulasztásakor. 

Mulasztási bírság

A munkáltatót az adóhatóság kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal köteles sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott [Art. 225. § (1) bekezdés]. 
Mentesül ugyanakkor a munkáltató a mulasztási bírság alól, ha 

• bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és
• az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan a hagyományos munkaviszonyban irányadó biztosítotti bejelentést teljesítette [Art. 225. § (4) bekezdés].

Közzétételi listára kerülés

Ha az előző pontban részletezett mulasztási bírságot kiszabó határozat véglegessé és végrehajthatóvá válik, akkor az adóhatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a foglalkoztató adatait a honlapján 2 évig kötelezően közzé kell tennie. A közzétételt nem befolyásolja az sem, ha a munkáltató a mulasztási bírságot határidőben megfizette [Art 265. § (1), (3) bekezdés].
A listáról való törlést naptári évente egy alkalommal kérelmezheti a munkáltató, ha legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a törlési kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese [Art. 265. § (4) bekezdés].

Üzletlezárás elrendelése 

Az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Ha a jogsértés ismételten előfordul, az üzletlezárás nem mellőzhető, kivéve, ha az adózó az üzletlezárást elrendelő határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a mulasztási bírság mellett az üzletlezárást kiváltó bírságot határidőben megfizeti. A mulasztás ismételt előfordulása esetén elrendelt ismételt lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap [Art. 245. § (1)–(1b), (2) bekezdés].

Kockázatos adózóvá válás 

Az adóhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a foglalkoztatót, aki szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [Art. 157. § (1) bekezdés c)].

KIVA, KATA adóalanyiság megszűnése

Megszűnik a KIVA, és a KATA adóalanyiság, ha az adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot szab ki, és a határozat véglegessé válik.

Munkaügyi bírság kiszabása

Az adóhatóság mellett a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is vizsgálja a foglalkoztatás bejelentésének megtörténtét, amelynek elmulasztása esetén köteles munkaügyi bírságot kiszabni. A munkaügyi bírság legkisebb összege százötvenezer forint, felső határa jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 

• húszmillió forint lehet, ha az eljárás alá vont középvállalkozás, 
• huszonötmillió forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.

Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a munkáltató a bejelentést legkésőbb a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, viszont ez a szabály nem alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás esetén, hiszen az a bejelentéssel jön létre, ami utólag nem tehető meg. 

Ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg, kivéve, ha a hatósági eljárás során megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta. Ezzel a hatóság az e jogsértéssel érintett munkavállalók számára biztosít társadalombiztosítási ellátást is eredményező egy hónapos jogviszonyt.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok státusz elvesztése

Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, aki nem tett eleget az egyszerűsített foglalkoztatás létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségének, és emiatt a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtotta.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok státuszt elveszítő foglalkoztatókról is létezik egy lista, amit a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hivatalos honlapján tesz közzé. Ez a lista nem azonos a NAV által vezetett listával. 
Viszont erről a listáról is le lehet kerülni, amit a foglalkoztató naptári évenként egy alkalommal jogosult kérni, a kiszabott munkaügyi bírság összegének a háromszorosa, de legalább a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak száma és a kérelem benyújtása napján hatályos minimálbér szorzatának a háromszorosának megfelelő összeg megfizetésével. 
A rendezett munkaügyi kapcsolatok hiánya esetén a munkáltató számos munkaerőpiaci, foglalkoztatási, EU-s és hazai pályázati támogatásoktól eshet el, ahol a rendezett munkaügyi kapcsolat követelményként szerepel, illetve tenderek esetén is gyakori feltételként támasztják ezt a piaci szereplők is.