ŐCSG mint "cég"

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 6. §-ában rögzítettek szerint, az őstermelők családi gazdasága „olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
Az őstermelők családi gazdaságára és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-nak a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja.”

A polgári jogi társaság (Ptk. 6:498-6:513. §) nem a tagoktól elkülönült személy. Így harmadik személyekkel szemben sem önálló személyként szerez jogot (pl. tulajdont) vagy vállal kötelezettséget, hanem a tagok lesznek azok, akik közvetlenül jogot szereznek és őket terhelik a kötelezettségek is. Ez azt jelenti, hogy például egy adásvétel során az eladó közvetlenül a társaság tagjaival szerződik, mint vevőkkel, nem pedig a társasággal. A külső ügyleteik intézése érdekében a polgári jogi társaság tagjai a társasági szerződésben feljogosíthatják valamelyik tagot a többi tag harmadik személyekkel szembeni képviseletére: ez a családi gazdaságokra is érvényes. Ha nem jelölnek ki képviselőt, akkor a tagoknak együttesen kell eljárniuk például a szerződéskötések során, vagy külön meghatalmazást is adhatnak egymás képviseletére.

Ez a lehetőség – véleményünk szerint – a lízing konstrukciókra, szerződésekre is vonatkozik, azaz a szóban forgó autót a családi gazdaság valamelyik tagjának – lehetőség szerint a képviselőnek – kellene lízingelnie.