Felkészülés az új Egységes kérelem benyújtására

Ha valamikor, most igazán figyelmet kell fordítani az Egységes kérelem beadására. Amellett, hogy az eddigi tájékoztatás szerint maga a beadó felület is jelentős változásokon fog átmenni, több új döntési pont is keletkezik az igénylés során. Ebben az összefoglalóban néhány támpontot adunk a felkészüléshez, illetve ahhoz, hogy mit érdemes végiggondolni a beadás előtt, melyik választás mivel járhat. 
A szokásosnál több feltételes módot kell, hogy használjunkk, mivel a részletszabályok még több új támogatás esetében hiányoznak, ennek ellenére a meglévő információk alapján is fel tudnak készülni az újdonságként belépő támogatásokkal kapcsolatos kérdésekre.

A közreműködő segítségével készülő kérelmeknél azt javasolhatjuk, hogy ne – szokásosan – egyetlen találkozóval készüljünk. A szaktanácsadóval, falugazdásszal most különösen fontos és érdemes előre egy hosszabb beszélgetést tervezni.

Az első és legfontosabb továbbra is, hogy a vetésszerkezettel pontosan tisztában legyen, ez elengedhetetlen, ámde apró része az igénylésnek.

Ettől az évtől a szokásosnál is körültekintőbben kell eljárni – amennyire még az őszi vetések után lehetőségeink engedik –, hiszen nem csak az eddig is betartandó vetésváltás szabályokra kell figyelni, hanem arra is, hogy minden egyes táblán legalább 3 évente más növényt kell termeszteni. Ebből a szempontból az idei számít az első évnek, és a főnövényt kell figyelembe venni.

További fontos változások

Ezzel már tudni fogjuk azt, hogy hány növényt termeszt a gazdálkodási évben, és azok területi aránya hogyan oszlik meg. Ezek az adatok szükségesek az új, Agro-ökológiai program (továbbiakban röviden AÖP) keretében választható jó gyakorlatok okán. 
A szokásostól máris eltér a „területalapú” elkészítése: az AÖP támogatási rendszerének vállalásait is ezen a felületen kell megtenni annak, aki részt kíván venni ebben a támogatásban. A döntés egy évre szól, azt minden évben meg kell újítani. Mindenképpen ismerjük meg az ún. jó gyakorlatokat a három fő művelési ágban, hogy kellő alapossággal tudjuk megtenni a vállalásokat, vagy adott esetben dönteni arról, hogy nem kívánunk élni ezzel a támogatási formával. Amennyiben igen, az jelentős adminisztrációs kötelezettséggel is jár: kötelező a(z elektronikus) gazdálkodási napló vezetése!

Idén változik a „zöldítés” gyakorlata, illetve egészen pontosan megszűnik, viszont annak egyes elemivel továbbra is találkozhatunk. 

A legismertebb az EFA területek kijelölése volt, ami ebben az évben a feltételesség (az alap támogatás igénybevételének feltétele!) elemei között kapott helyet, némileg módosítva: az eddigi 5% helyett 4% vagy 7% a szántó területek arányában. A mérték attól függ, hogy milyen elemekkel teljesítjük ezt a feltételt. Ebben az évben kerül bevezetésre bővített formában a tájképi elem-fedvény, ami lehetőséget biztosít majd arra, hogy kifejezetten nem termelési célú területeket (táblaszegélyek, csatornapartok, stb.) hagyjon a gazdálkodó. 

Ezekből a területekből (ideértve a parlagot és az ökológiai másodvetést) 4%-ot kell kijelölni, és ha az eddigi gyakorlatból szeretnénk a nitrogénmegkötő növényeket is bevonni a feltételességi pontba, összesen 7%-ot kell kijelölnünk, amiből 3%-nak mindenképpen nem termelési célú tájképi elemnek és/vagy parlagnak kell lennie. Erre sajnos nem tudunk előre felkészülni, mivel ezt a nem termelési célú tájképi elem fedvényt csak a kérelem beadási felületén fogjuk látni, akkor ismerjük meg a kijelölés, támogatásba vonás praktikus lépéseit.

A parlagon hagyott területek gondozása is jelentősen változik az eddigiekhez képest: január 1. és augusztus 31. között (2023-ban május 1. és augusztus 31. között) borításról szükséges gondoskodni az erózió hatásainak csökkentése érdekében.

Díjtámogatott növénybiztosítást az eddig megszokott módon, a kérelem beadásakor jelezni kell, hogy tudjon élni a biztosítási díj egy részének visszatérítésével. Abban az esetben, ha nem kötötte még meg a díjtámogatott biztosítást, de szándékában áll és /vagy folyamatban van, mindenképpen jelölje, hiszen igazoló dokumentumot nem kell feltölteni.

Szintén felkészülést igénylő és fontos változás, hogy egyes termeléshez kötött támogatásoknak igénylési feltétele lesz az öntözés, és a vízkivétel hivatalosságának igazolása, amit a vízügyi engedélyezés ügyében illetékes Belügyminisztérium és az Államkincstár közösen fognak ellenőrizni. Így tehát az elvárt minimum vetőmagmennyiség mellett (ennek igazolására a vetőmagszámlákra feltétlenül szükség van!) a vízjogi/vízkivételi engedélyekkel is készülni kell. Ettől az évtől a burgonyára nem lehet termeléshez kötött támogatást igényelni.

Az osztatlan közös helyrajzi számok igénylésénél ideális helyzet, ha van megosztási vázrajz, és így a jogos területet tudjuk helyileg is pontosan jelölni. Ezzel a későbbi átfedéseket is el tudjuk kerülni. Folyamatban lévő megosztás esetén (ha már van egyezség) nyugodtan jelöljük a jövőbeli állapotnak megfelelően.

Az állattartó gazdálkodóknak az egyedek után járó termeléshez kötött és nemzeti támogatások igénylése részben egyszerűsödik azzal, hogy a kérelem eleve tartalmazni fogja a jogosult egyedeket a következő támogatások esetében: 

• termeléshez kötött anyajuhtartás támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött tejhasznú tehén tartásának támogatása,
• termeléshez kötött hízottbika-tartás támogatása,
• a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,
• kiskérődző állatjóléti támogatás.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az így megszemélyesített egyedek ugyan jogosultak a támogatásra, de az egyes támogatási formák egyéb szabályait is vegyük figyelembe, amikor a támogatási igényt leadjuk (pl. kiesés esetén tudunk-e pótolni, biztosan marad-e a kérelmezett létszám a kötelező birtokon tartás végéig stb.).
A hízottbika támogatás esetében új szabály, hogy a szakszerű apaállat használatát is igazolni kell.

Egységes kérelem 2023

Végezetül lássuk a listát készítettem, amivel fel tudunk készülni a felmerülő kérdésekre!

Egységes kérelem 2023

• Jelenlegi főnövény minden táblára (AKG esetében pontos vetési dátum, ami nem lehet későbbi, mint a benyújtás napja!).
• Tervezett másodvetések: hagyományos, ökológiai, zöldtrágyázás, vetés tervezett dátuma és a vetett növény vagy keverék.
• Új területek, település, helyrajzi szám (ha nem 1/1 tulajdon, használati megosztási rajz, de minimum saját mérés).
• Díjtámogatott növénybiztosítás.
• Termeléshez kötött támogatás esetén minimális szaporítóanyag igazolására számla, keverési arány igazolás, engedélyes vízkivétel igazolása.
• AÖP vállalások: melyik jó gyakorlat, melyik táblákra, melyik művelési ágban