Módosult a hegyközségi törvény
Július 1-étől lépnek hatályba a hegyközségi törvény módosításának főbb változásai. A módosítás bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát, emellett egyszerűsödik a hegyközségi járulék alapjának számítása, valamint egységesítik a hegyközségek járulékbevételi szabályait.
Ez a tartalom 1188 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Legfrissebb tartalmainkat itt érheti elA kihirdetésre került egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 128. §-141. §-a módosítja a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvényt (Hktv.), amely módosítások jelentős része 2023. július 1-jén lép hatályba.
A módosítás bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát és ezzel pontosítja a nem hegyközségi tagként tevékenykedő szereplők esetében is a származási bizonyítvány igénylésre vonatkozó kötelezettséget: valamennyi boralapú vagy szőlő alapú terméket előállító termelő köteles származási bizonyítvány kikérni a szőlő és a bor eredetének igazolására,
Kiterjesztik a HNT elnökének hatáskörét az összeolvadásra, illetve beolvadásra kötelezett hegyközségek esetében. A hegyközségek működése érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kezdeményezi a törvényszéknél a hegyközségnek az azonos borvidéken fekvő, területileg szomszédos legnagyobb hegyközségbe való beolvadását, ha az érintett hegyközségek az előírt határidőig nem döntöttek a beolvadásról vagy az átvételről,
Egyszerűsödik a hegyközségi járulék alapjának számítását. A törvény pontosítja, hogy a hegyközség közgyűlése – 2024. január 1-jétől – a járulék mértékét a hegyközség illetékességi területén tagként vagy nyilvántartott adatszolgáltatóként végzett tevékenységek szerint, a hegybíró által nyilvántartott művelt szőlőültetvény területe, a megtermelt szőlő mennyisége, a felvásárolt szőlőmennyiség és a felvásárolt borászati termék mennyisége alapján állapítja meg,
Az új szabályozás egységesíti és javítja a hegyközségek járulékbevételi szabályait, tovább egyértelműen szabályozza, hogy a szakmaközi járuléktartozás – hasonlóan a hegyközségi járuléktartozáshoz – adók módjára behajtható és végrehajtandó köztartozásnak minősül. A rendelkezés abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy más ágazatokban működő szakmaközi szervezetektől eltérően, a NÉBIH mellett a hegyközségi szervezetnek is jogköröket biztosít a szakmaközi járuléktartozás behajtásához: a hegybíró a származási bizonyítvány, a főtitkár a pályázati igazolások kiadásának módosított eljárásendjét köteles alkalmazni járuléktartozás esetén.
Ennek keretében a szabályozás előírja, hogy az ötéves választási ciklusból fennmaradó időtartamra vonatkozóan új tisztségviselőt kell választani a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hegyközségi tag tisztségviselővé választott képviselője esetében, ha megszűnik a képviselt szervezettel fennálló jogviszonya vagy a képviselői megbízása visszavonása kerül.
Módosítja a hegybírókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat (a módosított rendelkezés 2024. január 1-jén lép hatályba) és lehetővé teszi, hogy hegyközségi szervezet, valamint annak testületi szerve – a közgyűlés kivételével – elektronikus eszköz útján is tanácskozhat és meghozhatja a döntéseit.
(Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)
Keresés
Aktuális lapszámunk tartalma