Vállalkozások EPR- és termékdíj-kötelezettségei 2025-ben

Az EPR és a környezetvédelmi termékdíj szabályai 2025-ben is megkövetelik a pontos termékbesorolást, a jogszabály szerinti díjtételek alkalmazását, a mennyiségi adatok nyilvántartását és a határidők betartását. A hibák bírságot és pótlólagos díjfizetést vonhatnak maguk után, ezért a jogkövetés érdekében elengedhetetlen a belső folyamatok szabályozása és a változások figyelemmel kísérése.

Ez a tartalom 444 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.

Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

Olvassa el itt!
  • Megosztás:
Szerző: Jogkövető szerkesztőség

Az EPR és a termékdíj-rendszer átalakulása – új kihívások a vállalatok számára

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) 2023-ban bevezetett szabályozása a környezetvédelmi termékdíjjal párhuzamosan, de azzal összehangoltan határozza meg a hulladékgazdálkodási kötelezettségeket. A vállalkozásoknak kötelező a termékeket jogszabály szerint besorolni, meghatározni a díjtételeket, nyilvántartani az anyagmennyiséget és az előírt adatszolgáltatásokat időben teljesíteni. 

Új kötelezettségek és változások 2025-ben

2025-től a külföldi adóalanyoknak magánszemélyek részére történő értékesítéskor EPR- és termékdíjat kell fizetniük. A mezőgazdasági termelők számára megszűnik az átalányfizetés lehetősége, így minden érintettnek a tényleges anyagmennyiség alapján kell elszámolnia. A növényvédőszerrel közvetlenül érintkező csomagolószerek után megszűnik a termékdíj-visszaigénylés. Változnak az elektromos és elektronikai berendezések besorolási szabályai, valamint egységesítik a csekély mennyiségű kategóriák meghatározását.

A leggyakoribb hibák a gyakorlatban

Az EPR- és termékdíj-kötelezettségek teljesítése során gyakori hiba a termékek téves jogszabályi besorolása, amely helytelen díjtételezést és utólagos fizetési kötelezettséget eredményezhet. Problémát okoz az anyagmennyiségek pontatlan nyilvántartása, valamint az adatszolgáltatások hibás adattartalommal történő benyújtása. Gyakran előfordul a határidők elmulasztása is, ami mulasztási bírsággal és pótlólagos adminisztrációval jár.

Nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek 2025-ben

A vállalkozásoknak termékkategóriánként és anyagmennyiség szerint tételes nyilvántartást kell vezetniük. Az adatszolgáltatást a jogszabályban meghatározott formátumban, elektronikus úton kell benyújtani, jellemzően negyedéves gyakorisággal, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. 

Hatósági ellenőrzés és jogkövetkezmények

A hulladékgazdálkodási és EPR-kötelezettségek teljesítését az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed a dokumentáció pontosságára, a termékek helyes besorolására, és a jogszabályban meghatározott EPR- vagy termékdíj mértékére. A mulasztási bírság, pótlólagos díjfizetési kötelezettség és egyéb szankciók mértéke a jogsértés súlyától és ismétlődésétől függ.

Felkészülés és megelőzés

A kötelezettségek teljesítésének biztosításához szükséges a belső folyamatok és felelősségi körök egyértelmű kijelölése, a nyilvántartások rendszeres frissítése, valamint a jogszabályi változások folyamatos nyomon követése. Az adatszolgáltatás és díjfizetés előkészítését célszerű ellenőrzési pontok beiktatásával végezni, szükség esetén külső szakértő bevonásával.

Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk! Kelemen István, a Green Tax Consulting vezető tanácsadója bemutatta, hogyan kell az EPR-t és a környezetvédelmi termékdíjat helyesen értelmezni a gyakorlatban. Az előadás során szó esett például arról, hogy egy szenzoros kuka esetében – ahol a termék 5 kg, a szenzor pedig mindössze 5 dkg – nemcsak az elektronikai rész után, hanem a teljes berendezés után kell EPR-díjat fizetni, mivel önálló elektromos eszköznek minősül. 

Egyéb gyakorlati kérdések is felmerültek:

  • Ha egy vállalkozás a megbízója tulajdonában lévő újrahasználható csomagolást használ, kit terhel a díjfizetési kötelezettség?
  • Mikor válik az importált csomagolóanyag EPR-kötelessé?
  • Mi minősül eladás helyén megtöltött csomagolásnak, és ki kötelezett díjfizetésre ezekben az esetekben?
  • Kell-e EPR-díjat fizetni az EUR raklap után, ha használtan kerül forgalomba?
  • Mikor keletkezik fizetési kötelezettség a bálazsineg vagy a raklapfólia esetében?
  • Egyszer használatos műanyag terméknek számít-e a koktélparadicsom csomagolódoboza?
  • Hogyan kezelhető az EPR-ben a javításra küldött, majd visszahozott termék csomagolása?
  • Mikor keletkezik díjfizetési kötelezettség: beszerzéskor vagy a forgalomba hozatal pillanatában?
  • Milyen módon igényelhető vissza a tévesen megfizetett EPR-díj, és meddig lehet önellenőrzést benyújtani?
  • Hol érhetők el a 2025. október 1-jétől érvényes új díjtételek és termékkör-besorolások?

A felvétel részletes válaszokat és gyakorlati példákat tartalmaz, amelyek segítik a vállalkozásokat az EPR-bevallások pontos elkészítésében. A videó itt visszanézhető.

Szakértői segítség

Kérdezzen a témában szakértőnktől

Kérdését írásban teheti fel szakértőinknek, a válaszról e-mailben értesítjük.

Tovább

Aktuális lapszámunk tartalma

Fókuszban az őszi növényvédelem és a vis maior pályázatok 2026/11. lapszám Fókuszban az őszi növényvédelem és a vis maior pályázatok

Az aszály nyomán igénybe vehető támogatások és jogszabályváltozások állnak havi lapszámunk középpontjában, emellett az őszi földmunkák és növényvédelem feladatait is sorra vesszük.

Belelapozok a lapszámba
Maradjunk kapcsolatban

Legyen mindig egy lépéssel a változások előtt!

Kérje ingyenes hírlevelünket, vagy beszéljen kollégánkkal arról, melyik megoldás segíti leginkább a gazdálkodását.

AgrárPraxis hírlevél

Rövid összefoglalók, aktualitások és megválaszolt szakértői kérdések az agrárium világából – havonta kétszer, ingyenesen.

Feliratkozom

Szakmai visszahívás

Adja meg elérhetőségét, és kollégánk segít kiválasztani, melyik előfizetési csomag szolgálja leginkább az Ön igényeit.

Visszahívást kérek