Mi számít vis maiornak a mezőgazdaságban?

Sok gazdálkodónak fejtörést okozott, hogy a tavaszra betervezett kultúrák vetését hogyan időzítse, és a gondosan megtervezett előző ősszel elkészített vetéstervek jelentős részét újra kellett tervezni, nem ritkán az őszi kultúrák elégtelen fejlettsége miatt azokon a területeken is, amelyeket már elvetettünk repcével, gabonával. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy 2022. január 1-jével indult az új AKG program, ahol a vállalások része vetésszerkezeti előírás is. 

Vis maior bejelentést akkor kell tennünk, ha az adott területre tett vállalásunkat és/vagy kötelezettségünket nem tudjuk teljesíteni valamely elháríthatatlan külső okból. Ez a külső ok leggyakrabban az időjárás. 

Fontos elkülöníteni a kárenyhítési alap terhére keletkező, és a vis maior bejelentést, a kettő nem feltétlenül tartozik össze. (A kárenyhítési alap terhére történő bejelentést már 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés esetén is megtehetjük, míg a vis maior bejelentésre teljes megsemmisülés és hosszan tartó akadályoztatás esetén van szükség.) A tavaszi rendkívüli vízhiányos időszakban számos esetben felmerült, hogy a vállalt (AKG-s) vetésszerkezeti előírások alól az ilyen típusú körülmény felmentést ad-e. 

A vis maior esetek közé csupán a kárenyhítésben „megszokott” szélsőséges időjárás okozta károkat sorolhatjuk, ami alapvetően a már elvetett kultúrát érinti (kivétel ez alól, amikor elhúzódó árvíz/belvíz miatt hosszú ideig nem tudjuk megművelni az előkészített talajt, nem tudjuk bevetni. Az ilyenkor megtett vis maior bejelentés „felmentést” ad a kölcsönös megfeleltetés szabályainak betartása alól is.

Az, ha a tervezett kultúrnövényünk vetési idejében nem ideálisak (vagy mint idén tavasszal, kifejezetten szélsőségesek) a körülmények, és a kezdeti fejlődés elmarad, nem kel ki, nem sorolható az elháríthatatlan külső okok közé, a vetésszerkezeti előírások betartása alól nem tudunk ilyen indokkal mentesülni. 
Hasonlóan ebbe a kategóriába tartoznak a jelentős kárt vadállomány okozta káresemények, amik a szántóföldi növények esetében gyakoriak. A vadkár igazolása a területileg illetékes vadásztársaság nyilatkozatával történhet, ennek hiányában a területileg illetékes jegyző által meghozott, a károkozás tényét rögzítő határozat, vagy erre vonatkozó bírósági döntés a megfelelő alátámasztás. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján vadkárnak minősül: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár. 

Az erdészeti támogatások igénybevételénél, erdőművelésben a vadállomány okozta kár vis maiorként nem fogadható el. 

Vis maior esemény nem csupán elemi kár kapcsán keletkezhet. A Magyar Államkincstár elháríthatatlan külső okként fogadja el az alábbi eseteket is: 

• az ügyfél halála;
• az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége;
• a kötelezettségvállalás, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában előre nem látható kisajátítás;
• a földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában nem volt előre látható;
• a mezőgazdasági üzem részét képező vagy erdőterületen elhelyezkedő, állattartást, egyéb mezőgazdasági vagy feldolgozóipari tevékenységet, illetve egyéb támogatott tevékenységet szolgáló vagy támogatásból megvalósított építmények vis maior következtében történő megsemmisülése, illetve olyan mértékű megrongálódása, amely a rendeltetésszerű használatot ellehetetleníti;
• az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény szerinti állat-járványügyi intézkedés miatti állománycsökkenés;
• az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy leölése;
• az ügyfél növényállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés;
• zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés;
• az intervenciós és export tevékenységgel összefüggő szállítási útvonalon bekövetkezett váratlan vagy tartós akadály, amelynek elhárítására az ügyfél önerejéből képtelen és az alternatív útvonal használata jelentős többletköltséggel jár.

A felsorolás nem kizárólagos. Amennyiben ezektől eltérő, de az intézkedésben való részvételt és/vagy a támogatásban vállaltak teljesítését akadályozó esemény történik, és hitelt érdemlő módon a gazdálkodó ezt bizonyítja, azt a Kincstár szintén elfogadja.