A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. törvény alapján nem jogosult az álláskeresési járadékra – többek között – az, aki keresőtevékenységet folytat [28. § (1) bekezdése g) pont].
A családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni [58.§ (5) bekezdése e) pont 2. alpont].
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 23. §-ban előírtak szerint, a mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.
Ez azt jelenti, hogy 2024-ben, ha az őstermelői tevékenységből elért bevétel nem lépi túl az 1 600 800 forintot – azaz az Szja tv. alapján adókötelezettség nem merül fel –, akkor az álláskeresési járadék szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek az őstermelés.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (1) bekezdése c) pontjában foglaltak alapján, az álláskeresési támogatásban részesülő személy e minőségében biztosítottnak minősül. Ebből következően őstermelőként biztosítási kötelezettsége az ellátás folyósításának idején nem merül fel.
Arról, hogy a kérdésében említett helyzetben az őstermelői tevékenységével kapcsolatban milyen – az adózást, járulékfizetést nem érintő – adminisztrációs kötelezettségei merülhetnek fel, az Agrárkamara tud érdemi tájékoztatást adni.