Az AgrárPraxis gazdálkodói döntéstámogató és adminisztrációs kockázatcsökkentő előfizetés. Támogatások, adatszolgáltatás, gazdaságátadás, adózás, iratminták és szakértői segítség egy helyen.
Hírek, cikkek, gyorselemzések, valamint az ügyfélkérdésekre adott, tanácsadóink által kidolgozott válaszok gyűjteménye. Használja a kategóriák szerinti szűkítést lehetővé tevő szűrőnket és böngésszen a mintegy 1000 archív tartalom között is!
Egyéni vállalkozó az általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. Őstermelői tevékenységet kíván folytatni, ahol kompenzációs felárra szeretne igényt tartani, s a mezőgazdasághoz kapcsolódó számlák áfatartalmát nem kívánja visszaigényelni, s ezáltal a fordított adózás alá eső vetőmagok áfáját is megfizeti a szállító részére. Hogyan jár el helyesen az egyéni vállalkozó ebben az esetben?
Tovább
Az őstermelői és turisztikai tevékenységet egyaránt érintő vállalkozás, amikor falusi vendégasztal szolgáltatás keretében a saját őstermelői gazdaságban megtermelt zöldségekből és gyümölcsökből készítenek feldolgozott termékeket, melyeket helyben kínálnak a vendégeknek és csomagolt formában elvitelre is értékesítenek. Milyen formában végezhetők az említett tevékenységek?
Tovább
Érintett őstermelő mezőgazdasági gépet (műtrágyaszóró) értékesített, amit az ŐCSG-ben használt. A ügylet ingó értékesítésként adózik? Az ebből származó bevételt lehet-e csökkenteni a zárt végű pénzügyi lízinggel vásárolt kombájn árával?
Tovább
Adott egy mezőgazdasággal foglalkozó egyéni vállalkozó aki AKG keretén belül kap területalapú, gyümölcs termesztésre (intenzív, extenzív) szőlő támogatásokat. Az szja bevallásban mindezt bevételként kell elszámolni? Ha igen, milyen költségeket számolhat el, és ehhez milyen bizonylattal kell rendelkezni? Minden esetben kötelező számlával elszámolni a költségeket?
Tovább
Kompenzációs felárra bejelentkezett őstermelő, aki egyben egyéni vállalkozó is (80%-os költséghányad) mindkét tevékenységére átalányadózást választott. 2026-os év során kitermelésre kerül több erdőrészlete. Ezt az értékesítést megteheti-e őstermelőként és ilyen esetben ingó értékesítésként fog-e adózni? Milyen költségek elszámolására nyílik lehetőség?
Tovább
Az őstermelői tevékenység adózási szempontból többféle közteherviselési formát biztosít a gazdálkodók számára. Az átalányadózás lehetősége, a bevételi korlátok vagy a költségelszámolás jelentik elsősorban azokat a kérdéseket, melyeket minden évben alaposan át kell tanulmányozniuk az érintetteknek.
Tovább
2026-ban az átalányadózás továbbra is fontos lehetőség marad az őstermelők és egyéni vállalkozók számára, ám a szabályok változása – különösen a költséghányadok emelkedése és a megnövekedett minimálbéren alapuló bevételi határok – miatt tudatos tervezést igényel. 2026. február 9-i díjmentes szakmai napunkon előadónk, Sándorné Új Éva az átalányadózás választásának feltételeit, a bevételi értékhatárok alkalmazását, a költséghányadok helyes kezelését, valamint a NAV ellenőrzések során visszatérően vizsgált kockázati pontokat tekinti át.
Tovább
A januártól életbe lépő minimálbér-emelés 2026-tól módosította az átalányadó bevételi keretét és az átalányaddó választási szabályait. További fontos változás az elszámolható költséghányad növekedése
Tovább
Két mezőgazdasági őstermelő között szarvasmarha adás-vétel történik: mindketten alanyi mentesek, kompenzációs felárra jogosultak. A vevő mezőgazdasági őstermelő alanyi mentes számlát állított ki az eladó mezőgazdasági őstermelőnek. Kérdés, hogy megfelelő-e az ügyletről kiállított bizonylat és az áfa mérték? Ha nem, akkor mit és milyen adómértékkel kell kiállítani?
Tovább
Korábban létrejött ÖCSG tagjai a tételes adózást választották 2023 évtől, a 2024. évben nem érte el bevételük az éves minimálbér 50%-át. A HIPA törvény szerint ebben az évben nem minősülnek adóalanynak, nincs helyi adő fizetési kötelezettségük? Hogyan kell mindezt adminisztrálni?
Tovább