Föld bérmunkával művelése barter jelleggel

A közös agrárpolitika (KAP) új rendszerében tágabb a kör, amelybe – támogatási szempontból – jogszerű földhasználókat sorolhatjuk, hiszen a támogatást igénybe vevő nem feltétlenül esik egybe azzal, aki a földet ténylegesen megműveli.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény határozza meg azt, hogy kit lehet jogszerű földhasználónak tekinteni támogatási szempontból, egy sorrendet is felállítva erről.
A sorrend elején az a földhasználó áll, akit a földhasználati nyilvántartásba bejegyzetek, de a föld haszonbérlője is szerepel ezen a listán, a tulajdonost megelőzve.

Előfordulhat, hogy év közben történik meg az ingatlan bérbeadása, vagy változik a bérlő személye.

Ezért célszerű, ha a felek a bérleti szerződésben rendezik egymással, hogy a támogatást ki igényli, veszi fel.

Ha ez nem történt meg a most „távozó” bérlő esetében, akkor azt tekintik jogszerű földhasználónak, aki a támogatási kérelemre nyitva álló benyújtási határidő utolsó napján, azaz június 9-én annak minősül és egyúttal be is adja a támogatási kérelmét. Ez egy törvényi vélelem, vagyis őt úgy kell tekinteni, hogy a jogosultsága a teljes évre fennáll.

Az, hogy a tulajdonos – a fentiek tükrében – jogosultan igényelheti/igényelte a támogatást, a bérleti szerződés, a földhivatali nyilvántartás adatainak ismeretében lehet eldönteni.

Ha az „új” szerződés kapcsán nem haszonbérletről van szó – hiszen a földterületet a tulajdonos kívánja megművelni annak hasznait szedni, értékesíteni, azzal a kiegészítéssel, hogy bizonyos gépi mezőgazdasági munkákat mással végeztet el, akit nem pénzben, hanem terményben fizeti ki – a „fizetést” úgy kell kezelni, mint egy értékesítést.
A bérmunkát végző szolgáltatásának értékét Ön az ezért cserébe adott gabona piaci értékének (az aktuális értékesítési, felvásárlási árak figyelembevételével megállapítva) megfelelő értékkel fizeti ki. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti beszámítás szabályait alkalmazva a felek követelései és kötelezettségeit összevonva az ellenérték fizetése megtörténik. Pénzben az esetleges értékkülönbözetet (például, a gabona piaci értéke több, mint a szolgáltatás értéke) kell rendezni.
Amennyiben a felek mindegyike az Áfa-törvény mezőgazdasági termelőkre vonatkozó speciális szabályait (kompenzációs felár) alkalmazza, az egymásnak teljesített ügyleteik kapcsán kompenzációs felárra nem tarthatnak igényt, a termény értékesítése, illetve a mezőgazdasági szolgáltatás ellenértékéről számlát kell kibocsátaniuk, amely áfát is tartalmaz, kivéve, ha alanyi adómentességet választottak a kompenzációs felárra nem jogosító értékesítéseikre.

Ha a tulajdonos nem átalányadózó, akkor szolgáltatás igénybevételét figyelembe veheti a tevékenysége költségei között, valamint a szolgáltatás nyújtója esetében a cserébe kapott termény piaci értéke a tevékenységének bevétele.