Kompenzációs felárra jogosult őstermelő

Amennyiben a vevő áfakörbe tartozó vállalkozás

Ha a mezőgazdasági őstermelő az Áfa tv. szerinti különleges jogállású, kompenzációs rendszerben működő mezőgazdasági termelőként olyan belföldi adóalanynak értékesít, aki maga nem különleges jogállású mezőgazdasági termelő, akkor az ügyletre az Áfa tv. 200–204. §-ának szabályait kell alkalmazni.

Ilyen esetben a kompenzációs felár érvényesítésének bizonylata a felvásárlási okirat, amelyet kizárólag a termék beszerzője, azaz a felvásárló bocsáthat ki. 

Az eladó ebben az esetben mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Az Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a) pontja kifejezetten ehhez a felvásárlási okirathoz köti a kompenzációs felár érvényesítését.
Ezért nem tekinthető a felvásárlási okirat szabályszerű helyettesítésének, ha annak kiállítását a vevő elmulasztja, és helyette az őstermelő állít ki olyan számlát, amelyen feltünteti a kompenzációs felár alapját, mértékét és összegét. Az Áfa tv. 202. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, kompenzációs felárat tartalmazó számla ugyanis csak azokban az esetekben alkalmazható, amelyek nem tartoznak a 202. § (2) bekezdés a) pontja alá.
A felvásárló oldalán pedig a kompenzációs felár előzetesen felszámított adóként történő levonásának tárgyi feltétele, hogy rendelkezzen az általa kibocsátott felvásárlási okirat másodlati példányával. Az adólevonási jog csak akkor keletkezik, amikor a kompenzációs felárral növelt teljes ellenértéket maradéktalanul megfizette.
Vagyis a kérdésben szereplő megállapítás végeredménye helyes abban az értelemben, hogy felvásárlási okirat hiányában a vevő nem vonhatja le a kompenzációs felárat, de ennél tovább kell menni: az eladó által kiállított, kompenzációs felárat tartalmazó számla önmagában nem teremti meg a kompenzációs rendszer szerinti szabályos bizonylatolást.

Magánszemély részére történő értékesítés

Ha az értékesítés magánszemély részére történik, az eljárás máshogyan alakul. A magánszemély nem tartozik az Áfa tv. 200. § (1) bekezdésében meghatározott azon személyi körbe, amelynek részére történő értékesítés kompenzációs felárra jogosít. A NAV tájékoztatója is egyértelműen rögzíti, hogy a különleges jogállású mezőgazdasági termelő nem jogosult kompenzációs felárra, ha a beszerző nem áfaalany.
Ha az őstermelő a kompenzációs felárra nem jogosító ügyleteire egyúttal alanyi adómentességet alkalmaz, akkor a magánszemély részére történő értékesítését valóban alanyi adómentes ügyletként kezeli. Számlakibocsátás esetén tehát nem kompenzációs felárat tüntet fel, hanem az alanyi mentességre utaló megfelelő jelölést alkalmazza. A NAV útmutatója külön is rögzíti, hogy a különleges jogállás és az alanyi adómentesség egymás mellett fennállhat, és a kompenzációs felárra nem jogosító ügyletekre az alanyi mentesség alkalmazható.
Így a B.) pontban leírt logika alapvetően helyes, feltéve természetesen, hogy az őstermelő ténylegesen választotta és jogszerűen alkalmazza az alanyi adómentességet.
A bizonylat lehet nyugta, illetve ha a vevő számlát kér, akkor számla; a számlán ilyen esetben kompenzációs felár nem szerepelhet.

Napi szállítólevél és havi vagy negyedéves összevont felvásárlási jegy

Kiegészítve a fenti esetkört: van-e lehetőség arra, hogy a felvásárló a napi vagy eseti termékátadásokról csak szállítólevelet (vagy átadás-átvételi jegyzéket) állítson ki és csak ezeket összevontan kezelve, időszaki elszámolásként működően havonta vagy negyedévente egyetlen felvásárlási jegyet állítson ki?

Erre a kérdésre a válasz főszabály szerint nem.
Az Áfa tv. 202. § (4) bekezdése szerint a felvásárlási okiratra a számlázásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban több szabály – köztük az Áfa tv. 164. §-a, vagyis a gyűjtőszámlára vonatkozó szabály – kifejezetten nem alkalmazható.

A NAV ezt kifejezetten úgy fogalmazza meg, hogy:
„az ügyletről gyűjtőbizonylat … nem állítható ki.”
Vagyis nincs lehetőség arra, hogy több önálló, már teljesült termékértékesítést pusztán szállítólevelekkel dokumentáljanak, majd azokat havonta vagy negyedévente egyetlen gyűjtő jellegű felvásárlási okiratba foglalják.

A szállítólevél vagy átadás-átvételi jegyzék természetesen alkalmazható kiegészítő bizonylatként, például a mennyiség, fajta és átadás időpontjának igazolására, de önmagában nem helyettesíti az Áfa tv. 202. § szerinti felvásárlási okiratot.
Más lenne a helyzet akkor, ha a felek között valóban olyan szerződéses konstrukció állna fenn, amelynél az Áfa tv. teljesítési szabályai alapján egyetlen időszakos elszámolású ügylet történik. Ezt azonban nem lehet pusztán adminisztratív céllal, utólag úgy kialakítani, hogy az egyébként naponta megvalósuló önálló termékértékesítéseket összevonják. Itt a konkrét szerződéses és teljesítési feltételeket is vizsgálni kell.

Összegzés

Összefoglalva: az első pont annyiban módosítandó, hogy az áfaalany felvásárló által elmulasztott felvásárlási okiratot az őstermelő saját, kompenzációs felárat tartalmazó számlája nem tudja jogszerűen kiváltani. A második pont szerinti magánszemélyes, AAM-os kezelés megfelelő lehet. Több különálló teljesítést pedig havi/negyedéves „gyűjtő felvásárlási jeggyel” nem lehet összevonni, mivel az Áfa tv. a gyűjtőbizonylat alkalmazását ebben a körben kifejezetten kizárja.