Őstermelő társadalombiztosítása

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján őstermelői tevékenység esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha az alábbi feltételek megvalósulnak:

• Első feltétel az életkorhoz kötődik. Erre tekintettel nem lesz biztosított az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az a személy, aki őstermelői tevékenységet saját jogú nyugdíjasként vagy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja.
• Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor ez még nem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony létrejöttét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett, és ha van, akkor milyen biztosítási jogviszony áll fenn. Az őstermelő egyéb keresőtevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha többek között munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként, vagy egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként is biztosított.

Azaz, valóban: ha a mezőgazdasági őstermelőnek van egy napi 3-4 órás (heti 15, vagy 20 órás) munkaviszonya, akkor már nem lesz biztosított, mint mezőgazdasági őstermelő, így nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.

Az őstermelő szociális hozzájárulási adófizetésénél el kell különíteni a biztosított őstermelőt, és a nem biztosított őstermelőt. A nem biztosított őstermelő saját maga után évente terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, azzal, hogy szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett

• az éves minimálbér felét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
• az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.