Az AgrárPraxis gazdálkodói döntéstámogató és adminisztrációs kockázatcsökkentő előfizetés. Támogatások, adatszolgáltatás, gazdaságátadás, adózás, iratminták és szakértői segítség egy helyen.
Idénymunka, egyszerűsített foglalkoztatás, munkáltatói feladatok és a mezőgazdasági munkavégzés biztonsága. Egyéni védőeszközök, szabadtéri munkavégzés, gépek üzemeltetése, betakarítási előírások, megelőző intézkedések.
Átalakult a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának rendszere: a Kormány felfüggesztette az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. 2026. június 5. napján kerültek kihirdetésre, és 2026. június 6-ától már életbe is léptek a módosító jogszabályok.
Tovább
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása alapján lehetőség van mezőgazdasági idénymunka esetén az évi százhúsz napon túl még kilencven napig foglalkoztatni a munkavállalót, magasabb közteher fizetése mellett. A módosítás érinti az alkalmi munka szabályozását is azzal, hogy az azonos felek közti foglalkoztatás esetében kikerül a törvényből a kilencven napos éves megkötés.
Tovább
A közúti közlekedés szabályainak átfogó megújítását célzó új KRESZ-tervezet számos ponton érinti a mezőgazdasági szereplőket. A tervezet külön fejezetekben és új szemlélettel nyúl a mezőgazdasági gépek közlekedéséhez is. A módosítások jelentős része nem pusztán szigorítást, hanem egyértelműsítést és jogértelmezési viták lezárását célozza – különösen a traktorok, lassú járművek, mezőgazdasági munkagépek, valamint a földutak és magánutak használata kapcsán.
Tovább
A 2025. évben és 2026-ban több lépésben is változtak, illetve változnak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok. Az újdonságok főként a foglalkozás keretében megszerzett bérekre, közteher mértékére, a bejelentés menetére, valamint az idénymunkák jogi meghatározására irányulnak.
Tovább
Ahogyan azt több írásunkban is jeleztük és elemeztük: többször is változtak és változnak 2025-ben az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A változásokkal kapcsolatban felmerült kérdések köre ennek megfelelően számos új lehetőséggel egészül ki.
Tovább
Megszokott, hogy a diákok, elsősorban a felsőoktatásban, tanév közben is dolgoznak a tanulmányaik mellett. Az igazi diákmunka-szezon azonban mégiscsak a közelgő nyári szünidő. Elsőre talán meglepő, de mégis fontos kérdés: milyen kapcsolatban van a diákmunka és a nyugdíj, vagyis mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzésével?
Tovább
Az alkalmi munkavállalás a bejelentési kötelezettségéhez kapcsolódik az az új szabály, hogy a bejelentés időpontjától függetlenül a közterhet a munkavégzés napján hatályos köztehermértékkel kell teljesíteni.
Tovább
A korábban tartósan munkanélküli, majd az aktív korúak szociális ellátásában részesülő személyek – különösen a jelenleg 22.800 forint összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülők – közül egyre többen aggódnak, mi lesz velük amikor betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárukat, kiváltképp, ha az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati idővel sem rendelkeznek.
Tovább
A júliustól hatályos 120 napos korlátozást enyhíti némiképpen az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó legújabb módosítás, mely szerint mezőgazdasági idénymunka esetén 2026-tól magasabb közteher fizetése mellett lehetőség van további 90 napig foglalkoztatni a munkavállalót.
Tovább
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény legújabb módosítási tervezete lehetővé tenné a mezőgazdasági idénymunka naptári évi százhúsz napos időtartamának további, legfeljebb kilencven nappal történő meghosszabbítását. Ezzel összefüggésben módosulnának más törvényi szabályok is.
TovábbAmennyiben egy magánszemély őstermelőként tevékenykedik, és mellette egy kft. tagja, és ügyvezetője, és az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el, akkor az őstermelésben mentesül-e a járulékfizetési kötelezettség alól a munkaviszonyára tekintettel, független attól, hogy a cégben nem a nyolc órás járulékot fizeti meg?
Megnézem a választAmennyiben egy kft. tulajdonosának, magántulajdonban lévő ingatlanát a kft. rendelkezésére bocsájtja és az ingatlan magánszemély tulajdonosa nem kér bérleti díjat, szükséges e szerződést kötni a magánszemély tulajdonos és a cég között?
Megnézem a választAdószámos magánszemély foglalkoztathat-e alkalmi munkavállalót?
Megnézem a választ70 éves nyugdíjast, aki Magyarországon menekültstátusszal rendelkezik, szeretné egy cég néhány órában foglalkoztatni. Nyugdíjasként kell őt foglalkoztatni vagy „rendes” munkavállalóként?
Megnézem a választMint turisztikai idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozás, van-e lehetőségünk az úgymond állandó munkavállalóinkkal (akiket szezononként többször is felkérünk ugyanolyan jellegű munkára) egyfajta keretmegállapodást/szerződést kötni a munka feltételeinek tisztázása és titoktartási kötelezettség megszabása érdekében? Van ehhez használható bármilyen jogi formátum, vagy a napi bejelentés természetéből adódóan erre nincs lehetőségünk?
Megnézem a választMagyarországi üzleti út esetén is érvényes a szabályozás, hogy a cég székhelye és a kiküldetés helye közötti távolságot kell alapul venni az elszámoláshoz? Tehát ha valakinek pl. szegedi állandó lakcímről Nyíregyházára kellene utaznia, akkor is a cég budapesti székhelye és a nyíregyházi cím közötti út elszámolható? Lehet-e bejelentett lakcímen kívül más helyről indítani az utazást?
Megnézem a választA 2024/1. félévi átlagos statisztikai állományi létszámunk 43,6 fő. 2024/2. félévében ennek 20%-a lehet az alkalmi munkavállalói létszám, az 8,72 fő. 8,7 X 184 vagy 9 X 184 alkalmis napunk lehet. Hogyan kell kerekíteni az átlagos statisztikai állományi létszámot a létszámkeret számításakor?
Megnézem a választMellékállású vállalkozó nem alkalmaz munkaviszonyos munkavállalót, de egy fő egyszerűsített foglalkoztatottat alkalmazna. Lehetséges-e, ha nincs állandó alkalmazottja?
Megnézem a választAmennyiben van egy 17 éves jelentkező, és szeretnénk heti 40 órába foglalkoztatni, mi a teendőnk? Kell egy szülői hozzájárulás, hogy munkát végezhet? A munkaszerződést a szülő vagy a munkavállaló írja alá?
Megnézem a választFelülvizsgálatra került a munkáltatómnál a munkába járás kifizetése, és megállapították, hogy bizonyos esetekben a megállapított költségtérítés mértéke helytelen (pl. adott dolgozó 20 km elszámolás helyett 54 km-t kap). A kérdésem arra irányulna, hogy ilyen esetben a többlet-kifizetés visszavonható-e, illetve milyen szabályok szerint? Ismereteim szerint a munkavállalónak adott utazási költségtérítés nem minősül munkabérnek, így a munkabérből történő levonás szabályait álláspontom szerint nem alkalmazhatjuk.
Megnézem a választ